Írta: Görföl Tamás, kép (ürge): Korsós Zoltán
Közönséges ürge (Spermophilus citellus)
Az „Év emlőse” választására először 2014-ben került sor. Idén, 2015-ben az ürgét jelölték ki a szakemberek. Az ürge méltán érdemelte ki ezt a kitüntető címet, hiszen az egyik legismertebb és természetvédelmi szempontból is kiemelten fontos hazai emlősünkről van szó.
Kép: Korsós Zoltán (Magyar Természettudományi Múzeum)
Elterjedésének nyugati határa nagyrészt Magyarországon és Szerbián keresztül halad, tőlünk nyugatra már csak elszórt állományai vannak Ausztriában, Bécs környékén. Világállományának alakulását jól jellemzi, hogy korábban Németországban és Lengyelországban is előfordult, de ottani élőhelyeiről mára már kipusztult .
A Magyarországra oly jellemző füves puszták jelentik fő élőhelyeit, ezért hazánknak kulcsszerepe van a faj megőrzésében. Hazai elterjedése mozaikos, állománya nem összefüggő, mivel a számára alkalmas gyepek területe napjainkra lecsökkent, felaprózódott.
Nappal aktív, ilyenkor gyakran látni járatai mellett, ahogy a két hátsó lábára támaszkodva kémleli az eget az esetleg arra repülő ragadozómadarat keresve. E szokásából következően nagyon fontos, hogy az élőhelyén a fű magassága ne haladja meg a 10-15 cm-t, mivel csak ez esetben tudja időben észlelni a rá leselkedő veszélyt. Speciális élőhelyei a repülőterek füves kifutópályái, ahol rendszeresen rövidre vágják a füvet.
Fő természetes ellenségei a ragadozómadarak, köztük is elsősorban a kerecsensólyomnak és a parlagi sasnak fontos táplálékállata. Más ragadozó madarak, például a rétihéják, a békászó sas, a pusztai és az egerészölyv, valamint a héja is zsákmányolhat ürgét, de bagolyköpetben is találtak már ürgecsontokat. Az emlősök közül a molnárgörény fogja leghatékonyabban az ürgét. Egyes helyeken még mindig szokás az ürgeöntés, pedig a faj fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft, így zavarását és elpusztítását a törvény bünteti. Számos – a természetvédelmi hatóság által elkobzott – ürge kerül azonban a Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményébe is, melyeket eredetileg étkezési célból pusztítottak el. A legnagyobb veszélyt azonban mégis a számára alkalmas területek eltűnése, felaprózódása jelenti.
Az „ürge éve” több szempontból, így az Európai Unió és Magyarország támogatásával nemrégiben indult Life+ program miatt is aktuális. A program célja két Európa-szerte ritka és veszélyeztetett ragadozómadarunk, a kerecsensólyom és a parlagi sas táplálékbázisának védelme és bővítése. Mivel az ürge igen fontos táplálékállatuk, állományának megőrzése e két madárfaj és más ragadozók, például a szintén ritka molnárgörény fennmaradását is szolgálja. A védelem szempontjából nagyon fontos a meglévő rövidfüvű gyepek további fenntartása, a felhagyott, gyomosodó rétek újbóli legeltetése, illetve a meglévő populációkból az ürgék visszatelepítése olyan alkalmas élőhelyekre, ahol az elszigeteltség miatt természetes úton való újbóli megjelenése nem várható.
A szerkesztőség ajánlata:
Tedd fel kérdéseidet a szakértőnek!
Az év emlőse az ürge
Május 22-én 10.00-13.00 óra között találkozhattok Görföl Tamással, aki a múzeum Emlősgyűjteményének munkatársa.
Programajánló:
Május 29. Szentesi Zoltán: Igazi túlélők (békacsontok a mikroszkóp alatt)
Június 5. Kiss Annamária: Átlátszó kövek
Június 12. Gubányi András, Szofcsák Zsuzsa: Zoonózisok (az állatokról az emberre természetes úton átterjedő fertőző betegségek)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
