Szerzők: Papp Gábor és Topa Boglárka Anna
Kép: Jánosi Melinda
Az Északi-Bakonyban Iharkút és Németbánya közt az ipar és a tudomány számára egyaránt érdekes kőzetek találhatók. A legidősebb a késő-triász (mintegy 210 millió éves) sekélytengeri eredetű dolomit. E képződmény a késő-kréta korban szárazföldre került és karsztosodott. A karsztos felszín mélyedéseiben lerakódott üledékekből bauxit képződött. A terület még a késő-krétában ismét megsüllyedt, és a bauxittelepeket folyóvízi–ártéri eredetű, finom szemcsés homokkő és tarkaagyag fedte el. A bauxitbányászat során feltárt, mintegy 85 millió éves képződményekben találhatók a Magyarország jelenlegi területén először (2003-ban) felfedezett dinoszauruszmaradványok is, tehát a bauxitban nincsenek dinók. A bemutatott mintát a bauxit és a bauxitot fedő – itt-ott dolomittörmeléket tartalmazó – finom homokos mészmárga érintkezéséről vették. A határfelület a piros pontok mentén rajzolódik ki.
A példány az MTM Ásvány- és Kőzettárának nyersanyagminta-gyűjteményében található, lelőhelye Iharkút, Nb-XVIII. sz. lencse
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
