Kézdy Pál és Tóth Zoltán (szerk.) 2012: Természetvédelem és kutatás a budai Sas-hegyen. Tanulmánygyűjtemény. Rosalia 8. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 591 pp.
Könyvismertetés szerzője: Szél Győző
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága által 2006-ban elindított tanulmánykötetek nyolcadik tagja a főváros viszonylag kis kiterjedésű, növény- és állatvilágát tekintve azonban igen gazdag és különleges jelentőségű részével, a Sas-heggyel foglalkozik. Ez a XI. és XII. kerületben fekvő, nagyjából 30 hektár kiterjedésű vidék, mely a Gellért-hegyhez hasonlóan városrész és természetföldrajzi egység is egyben, már legalább 150 év óta vonzza a botanikusokat és a zoológusokat, az utóbbi fél évszázadban pedig a természetvédelem is aktív szerepet játszik sorsának alakulásában.
A Sas-hegy élővilágáról az idők folyamán sok adat gyűlt össze, melyek azonban nagyrészt szétszórtan
kéziratokban, szakmai beszámolókban, az egyes állat- és növénycsoportokat tárgyaló cikkekben, Budapest élővilágát ismertető könyvekben, illetve többek között a Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) sorozat füzeteiben jelentek meg. Átfogó ismertetést eddig csak Papp József közölt „A Budai Sashegy élővilága” c. 1977-ben megjelent, 99 oldalas tanulmányában. Dolgozata a Sas-hegyről addig ismertté vált gombákat, növényeket és állatokat sorolja föl az irodalmi források föltüntetésével. Közel 1200 faj neve, illetve 278 irodalmi hivatkozás szerepel e munkában.
A Rosalia tanulmánykötet célkitűzésében az azóta eltelt, majd másfél emberöltő alatt végzett kutatások eredményeire támaszkodva jóval messzebbre mutat. Összesen 3504 növény- és állatfaj neve jelenik meg benne, melyből 74 a zuzmók, 91 a mohák, 700 az edényes növények, 68 a pajzstetvek, 282 a pókok, 1031 a bogarak, 30 az egyenesszárnyú rovarok, 1150 a lepkék, 12 a kétéltűek és hüllők, 100 a madarak, valamint 15 az emlősök képviselője. A terület kicsinységéhez és a beépítettség mértékéhez képest imponálóan magas fajszám, illetve a fajok felsorolása, valamint az érdekesebb, illetve védett növények és állatok részletes bemutatása csak egyik erénye a kötetnek. (Persze az értő olvasóban jogosan kelt(het) hiányérzetet, hogy a tanulmányból kimaradt néhány, egyáltalán nem elhanyagolható csoport, mint például a poloskák, kabócák, kétszárnyúak, hártyásszárnyúak vagy csigák.
Külön fejezeteket szenteltek a kötetben a Sas-hegyet érintő, 1958 óta folyó természetvédelmi kezeléseknek, az idegenhonos és inváziós cserjék és fák eltávolításának, a mohaközösségek monitorozásának, valamint a nyúlfarkfüves gyepek bemutatásának. Önálló tanulmány foglalkozik a gyepeket leginkább veszélyeztető orgona visszaszorításának a pókközösségekre gyakorolt hatásával.
A tanulmánykötet gerincét, a harmadik részt a botanikai és a zoológiai kutatások eredményei képezik. Az egyes fejezetekben nemcsak a Sas-hegyen élő fajokról és együtteseikről, közösségeikről kapunk képet, hanem a kutatás történetéről is. Hazánk legritkább és egyben legnagyobb termetű hüllőfajának, a haragos siklónak (Dolichopsis caspius) sas-hegyi előfordulásáról már Frivaldszky Imre is megemlékezett 1965-ben írt „Jellemző adatatok Magyarország faunájához” c. könyvében. A bogarak és a lepkék kutatása szintén több mint 100 éves múltra tekint vissza, a neves gyűjtők közül Pável János, Bíró Lajos, Diener Hugó valamint Kovács Lajos nevét említjük.
Míg a hegy földtanának és élővilágának aprólékos ismertetése leginkább a természettudományokkal foglalkozó közönséget érdekelheti, a Sas-hegy táj- és kultúrtörténetét bemutató, számos eredeti fényképfelvétellel illusztrált fejezet szinte mindenki számára lélegzetelállítóan izgalmas olvasmány. Kiderül többek között, hogy a ma is az egyik legszebbnek tartott Andrássy úti ingatlan, a Saxlehner-villa névadója, a Buda környéki keserűvizek forgalmazásából meggazdagodott Saxlehner András a Sas-hegy történetének is fontos szereplője. Az 1800-as évek második felében szőlőbirtokot és nyárilakot vásárolt a Sas-hegy lábánál. A szőlők sorsát később részben a filoxéravész, részben az 1900-as évek elejének gazdasági válsága pecsételte meg.
A kötet éppúgy jó szívvel ajánlható a budai lokálpatriótáknak, mint a fővárosi tájak sorsát figyelemmel kísérő közönségnek vagy éppen a természetkedvelők népes táborának.
A kötet 2500 forintért megvásárolható a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság központjában (1121 Budapest Költő utca 21.), valamint a Szemlőhegyi- és a Pálvölgyi-barlang bejáratánál.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
