Kétszáz éve született Metelka Ferenc

szerzők: Bálint Zsolt és Katona Gergely

Metelka Ferenc (1814-1885) már fiatal korában érdeklődött a rovarok és növények után, rendszeresen gyűjtötte őket. Miután a gyógyszerészi pályára lépett, fölhagyott a természet búvárlásával. 1855-ben találkozott az akadémikus Frivaldszky Imrével, aki akkori Magyarország legnagyobb entomológus szaktekintélye volt, de még legénykorukból ismerték egymást. Újraéledő barátságuk megint fellobbantotta szívében a természet vizsgálatának lángját. Ezután szabad idejében ezzel a hévvel vadászta a lepkéket, gyűjtötte a hernyókat, és kertjébe ültette azok tápnövényét.

 Legismertebb felfedezése a Rhyparioides metelkana nevű „lipenye” (medvelepke), amelynek első ismert példányait ő gyűjtötte 1859-ben Dabas környékén. A fajt ezek alapján írta le Julius Lederer bécsi lepkész, és az ő tiszteletére nevezte el. Metelka nemcsak a lepkéket találta meg, hanem kikutatta az életmódját, így minden évben sok példányt sikerült kinevelnie. A lepke nagy ritkaság volt, a gyűjtök jó árat adtak érte, ezért
Metelka egészen élete végéig titokban tartotta a lepke életmódjával kapcsolatos ismereteit. Csak halála előtt osztotta meg titkát Vángel Jenő fiatal barátjával, aki később mindezt publikálta.

Rhyparioides_metelkana.jpgLederer cikkének ábrája a holotípusról

A környék pusztai tölgyeseiben a már kipusztult Magyar Szemőc (Melanargia russiae) nevű nappali lepkével is találkozott. Az abban az időben még jóval kiterjedtebb turjánvidéken számos fajt ő mutatott ki először a hazai faunában. Ezeket mind elküldte akadémikus barátjának. Ilyenek voltak a Hadena silenes, Staurophorus celsia és a Senta flammea éjjeli lepkefajok, továbbá az Onconotus serviellei szöcske és a Claenius sulcillis futrinka.

termszetrajzif25magy_0661.jpgAbafi-Aigner Lajos egyik cikkének illusztrációja

 A Metelka Lipenye legendás lepkévé vált. Vángel cikkének és a századforduló nagy lepkészeinek köszönhetően ma már jól ismerjük a lepke életmódját. Abafi-Aigner Lajos német és magyar nyelven, több helyütt is közzé tette a lepkével kapcsolatos legendákat és ismereteket. A lepke története folytatódott a modern időkben is, mert az első világháborút követő időszakban a Duna-Tisza völgyi vízrendezéseket követően a faj ismert lelőhelyeiről eltűnt. Pedig bizony sokan keresték - a piacokon még mindig jó árat adtak a magyar példányokért, annak ellenére hogy közben megtalálták Belgiumban és Franciaországban is. Gozmány László aztán 1973-ban újra "felfedezte" a Kiskunságban, és előkerült a Duna deltából és a Temesvár környéki mocsarakból is.

Metelka nevére és rovartani munkásságára a fentiek miatt mi lepkészek, ma is emlékezünk. De nem felejtették el a gyümölcsnemesítők sem, hiszen szabad idejében nemcsak lepkegyűjtött, hanem gyümölcsfákat is ojtott. Gyógyszerészként is köztiszteletben állt. Az általa alapított patika Dabason még mind a mai napig működik, ugyanabban az épületben. Metelka Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából szülővárosában, Hatvanban a Széchenyi Zsigmond Könyvtár szervezésében egy kis emlékkiálÍítással és két előadással emlékeztünk meg.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr186169525

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
süti beállítások módosítása