szerző: Fuisz Tibor István
„Helló Világ!”
Hello World! Ezekkel a szavakkal tudatta magyar idő szerint 19:16 perckor a Rosetta űrszonda, az Európai Űrügynökség által egy évtizede 2004 március 2-án pályára állított űreszköz, hogy a világűr –273 Celsius fokos hidegében rendszereit sikerült távvezérléssel újraindítani. A két szavas mondatot közvetítő rádióhullámok 806281344 km távolságból 45 percig tartó utazással jutottak el darmstadti űrközpontba, ahol a program irányítói lélegzetvisszafojtva várták a műhold életjeleit.
A Rosetta progam célja eredetileg az volt, hogy egy Ariane-5 rakéta fedélzetén Kourou-ban, Francia Guayanából kilőtt üstököskutató űrszonda a Naprendszer bolygóinak gravitációs terében felgyorsulva célba veszi, majd befogja a Wirtanen üstököst, és az üstökös körül keringő űreszközről leváló Philae nevű leszálló egység az üstökös felszínén landol. Majd fedélzeti műszereivel és adatrögzítő-, képfeldolgozó-rendszereivel szerzett adatokat a Földre sugározza. A szonda eredetileg 2003. január 13-án indult volna a 46 P/Wirtanen üstököshöz, de az Ariane-5 rakétaprogram nehézségei miatt ezt elhalasztották 2004 márciusáig. A kilövés csúszása miatt a Rosetta új célpontot kapott: a tervek szerint 2014. novemberében a Csurjumov-Geraszimenko üstökössel randevúzik.
Száraz tények a Rosetta űrszondáról:
Indítás: 2004. március 2.
Hordozóeszköze: Ariane–5
Indítás helyszíne Francia Guayana
Tervezett üstökös befogás: 2014. május
A Philae leszállóegység tömege: 100 kg
Az űreszköz számos berendezését magyar kutatók fejlesztették:
1. KFKI RMKI és SGF Kft: a Philae leszállóegység hibatűrő fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépének fejlesztése
KFKI RMKI: öt különböző mérőberendezést tartalmazó plazma-mérőrendszer fejlesztésében való részvétel, amely a Rosetta orbiter műszere
KFKI AEKI: a Philae leszállóegység két tudományos műszer tervezése és elkészítése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: a Philae leszállóegység fedélzeti energiaellátó és -elosztó rendszer tervezése
A Rosetta programról, a szonda újraélesztéséről, és a fedélzetén található magyar fejlesztésű eszközökről a Magyar Természettudományi Múzeumban tegnap tudományos előadóülés zajlott. A konferencia rendezői: Brockhasuser Barbara, Homolya Emsese Pázmándi Tamás, és Szántó Péter az Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjának munkatársai a Rosetta program valamennyi fontos magyar résztvevőjének képviselőit meghívták az előadóülésre. A megjelentek érdekes előadásokat hallhattak arról, milyen kihívásokkal kell szembenézni az űrszondának, amelyet útja során többször hibernáltak energiatakarékosság céljából, majd többször, pl. 2008-ban, újra felébresztették, mikor 800 km távolságban elrepült a „2867 Šteins” kisbolygó mellett. Az űreszközöknek minimális méretek, és a lehető legkisebb energiafelhasználás mellett megbízhatóan kell működniük a világűr hidegében, és a tervezett üstökös landolás megrázkódtatásai után is.
A konferencián a következő előadások hangzottak el:
Dr. Both Előd (Magyar Űrkutatási Iroda): Megnyitó, magyar részvétel a Rosetta programban
Dr. Kereszturi Ákos (Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont): A Rosetta űrszonda üstököse: kulcs a Naprendszer születéséhez
Dr. Szegő Károly (Wigner Fizikai Kutatóközpont): Az üstököst kutató Rosetta misszió
Apáthy István (Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont): Kísérletek a Rosetta leszállóegységén
Dr. Szalai Sándor (SGF Technológia Fejlesztő Kft.): A Rosetta leszállóegységének autonóm vezérlése
Dr. Szabó József (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): A leszállóegység tápellátó rendszere
Dr Horváth Ákos (Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont): AEKI: Zárszó: az űrkutatás tanulságai a szélsőséges körülmények között üzemelő berendezések hasznosításáról
A Magyar Természettudományi Múzeumban a Rosetta program fontos eseményeiről további rendezvényeken tájékoztatják a közönséget, és egy időszaki kiállításon megtekinthetők a következő magyar fejlesztésű eszközök:
BME: akkumulátor egység (50x30x20 cm)
közös elektronikai egység (20x20x20 cm + 10x3 cm)
WFK: lander makett 1:100 (21x21 cm)
egy-két processzor kártya
közös elektronikai egység laborpéldánya
EK: DIM érzékelő (10x10x10 cm) + fényképek
http://en.wikipedia.org/wiki/
http://hetedhethatar.hu/
http://hu.wikipedia.org/wiki/
http://www.ibtimes.co.uk/tv/
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
