Szél Győző és Németh Tamás a Bogárgyűjtemény munkatársai egy olyan jelenség nyomába eredtek, ami régóta foglalkoztat minket.
Múzeumunk bogárgyűjteményében rendszeresen előkerül egy-egy olyan bogárpéldány, melynek rovartűjén furcsa, zöld cérna-szerű képletek díszelegnek. Az ilyen, főként régi gyűjtésből származó bogárpéldányok hasán és hátán, közvetlenül a rovartű és a test érintkezésénél figyelhetünk fel e jelenségre. Elgondolkodtató, ugyan kinek és egyáltalán miért jut eszébe gondos munkával, cérnát kötözgetni az olykor száz évnél is idősebb múzeumi példányokra. Ám e fonalakat mikroszkóp alatt megvizsgálva kiderül, hogy valójában egészen másról van szó.
Ha egy leselejtezésre szánt dél-amerikai óriásbogár testét felnyitjuk, jól látható, hogy a test belsejében az ilyen „zöldfonalas” tű jelentősen elvékonyodott. A testen belül olykor zömök kristályokat képez a különös anyag, amely nyilván a tűből keletkezett. Képződését a testfolyadék (és/vagy a puhítóban használt esetsav) illetve a levegő oxigénje indította el, melynek hatására a fém oldatba ment, majd a kiszáradás folyamán só vált ki. Mikroszkóp alatt látható, hogy a tű anyaga sárgaréz, melyet valamilyen más, ezüstszínű fémmel, nikkellel esetleg ónnal vontak be, ugyankkor a vastagabb nikkelbevonat kizárható, ugyanis a tűt a ma legerősebbnek ismert neodímium mágnes sem vonzza. A tű mellett alul és felül előbukkanó szeszélyes alakzatok feltehetőleg úgy jöttek létre, hogy a növekvő kristályok számára a test belsejében nem volt elegendő hely, és a nyomás hatására kitüremkedtek a tű melletti igen keskeny résen. A zöld anyagot részben legalábbis bizonyosan valamilyen rézvegyület alkotja, erre utal a 25 %-os ammónia-oldat hatására megjelenő mélykék szín, mely a kétértékű rézsók jellegzetes színreakciója. Sósav hozzáöntésére az oldat azonnal megsárgult. Tiszta rézvegyület esetében zöld, majd lehűlés után kék színt kellett volna megfigyelnünk. A rosszul oldódó zöld kristályok műszeres vizsgálata érdekes adalékokat tárhat fel a tű anyagának pontos összetételéről és esetleg a bogár testfolyadékáról. A ma használatos rovartűk anyaga kemény és rugalmas acél, mely a puhító agresszív savas környezetében szintén szenvedhet korróziót, de zöld fonalak képződése ilyenkor sohasem figyelhető meg.
A testen belül olykor zömök kristályokat képez a különös anyag, a „zöldfonalas” tű jelentősen elvékonyodott.
A zöld anyagot részben legalábbis bizonyosan valamilyen rézvegyület alkotja, erre utal a 25 %-os ammónia-oldat hatására megjelenő mélykék szín, mely a kétértékű rézsók jellegzetes színreakciója. Sósav hozzáöntésére az oldat azonnal megsárgult.
A bejegyzés szerzői: Szél Győző és Németh Tamás, a fotók a Bogárgyűjteményben készültek (Németh Tamás, György Zoltán), előszó: György Zoltán
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
